tag:blogger.com,1999:blog-67609691389114636562024-03-05T14:08:55.436-08:00Dr!nkAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/05558230961319033591noreply@blogger.comBlogger4125tag:blogger.com,1999:blog-6760969138911463656.post-72925859698614104112015-10-26T04:18:00.000-07:002015-11-17T04:48:35.637-08:00①⓪⓪① teória<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3titDtYMxhhGzR7k5dpKFSTyvVApgOXOqcr_Wd27EU_GCzuPR3owBWsuKf6f8CRQOwyT8J7L1gmgVgk25q8TIpcsEYCdX-JMAMLxrLU6ysL7-Czrry3UPOmM5CFqF-K5rD1FK9sn1l4pV/s1600/tumblr_static_bilbo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="247" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3titDtYMxhhGzR7k5dpKFSTyvVApgOXOqcr_Wd27EU_GCzuPR3owBWsuKf6f8CRQOwyT8J7L1gmgVgk25q8TIpcsEYCdX-JMAMLxrLU6ysL7-Czrry3UPOmM5CFqF-K5rD1FK9sn1l4pV/s320/tumblr_static_bilbo.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tolkien nem csak a nőket gyűlölte, a törpöket is, a törpnőket meg pláne. Ezt gondolhatja szegény mezei olvasó abból, hogy alig méltatta említésre az előbb felsoroltakat. Ennek a mérhetetlen mellőzésnek az eredménye, hogy az interneten egymás hegyén-hátán torlódnak a spekulációk. De pontosan miről is?<br />
<br /></div>
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
A Mester azzal, hogy ignorálta Díst, egy lavinát indított el. Nem elég, hogy nem tudunk semmit az egyetlen név szerint említett törpnőről, a szerelméről szóló információink is nulla körül mozognak.</div>
<div style="text-align: justify;">
Miután a Hobbit c. film a középpontba rángatta Filit és Kilit, akik nagy sikert arattak, a fanok nem engedhették meg maguknak, hogy<b> elméletek</b> nélkül hagyják a Durinok múltját, így ezer és ezer ötlet látott napvilágot. Ezek közül szeretném bemutatni azokat, amiket én is elképzelhetőnek tartok.</div>
<br />
<h4 style="text-align: center;">
<u>
A kérdés - Ki volt Fili és Kili apja?</u></h4>
<div>
<u><br /></u>
<u><br /></u></div>
<h3 style="text-align: center;">
<b> A) verzió</b></h3>
<div style="text-align: justify;">
A kánon kimondja, hogy egy ismeretlen törp, aki csatában vesztette el életét. Néhány lelkes rajongó a törpök családfáját tanulmányozva kiköveztette, hogy Vilinek hívhatták. Ezt azzal indokolták, hogy Durin népénél apáról fiúra szállt az utolsó szótag a névből, szóval <i>Kili</i>ből és<i> Fili</i>ből kiindulva az apa csak <i>XY+li</i> lehet. Ezzel nem értek egyet.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiKLF2oFosmiFfXOlNiP5oHPihghKSsJ2lD_XKXq8-lnblGMMgS_rZD-eBS9ZF3zMHA8bnUD2UBJx3ZJZBkEbEjb4ow4eHCWvdiC4DK-9XA5uFj9R9X8DoNIFy0Iu5X25w8Nj3H_zeDHee/s1600/family-tree.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiKLF2oFosmiFfXOlNiP5oHPihghKSsJ2lD_XKXq8-lnblGMMgS_rZD-eBS9ZF3zMHA8bnUD2UBJx3ZJZBkEbEjb4ow4eHCWvdiC4DK-9XA5uFj9R9X8DoNIFy0Iu5X25w8Nj3H_zeDHee/s320/family-tree.jpg" width="249" /></a></div>
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<span style="text-align: justify;">Figyeljük meg a családfát!</span><span style="font-size: x-small; text-align: justify;">(Katt a képre.)</span><br />
<div style="text-align: justify;">
Jellemző a törpöknél az <i>in</i>-re végződő név, a népszerűség okozójának a Durin iránti tiszteletet gondolom. Egyébként az <i>-i</i> végződés sem ritka, a szót alkotó magánhangzók közül az <i>-o, -u, -a, -i</i> (és ezek hosszú változatai), a mássalhangzók közt pedig a <i>-d, -r, -t, -n</i> gyakoriak. Előfordul a mássalhangzó torlódás, lásd: <i>Thr</i>ór, <i>Thr</i>áin, de gyakoribb, hogy csak két mássalhangzó követi egymást. A törpnevek legfeljebb kétszótagúak.</div>
<div style="text-align: justify;">
A hagyományos törpnevek morgósak, pattogósak, leginkább egy mogorva medve jut róluk eszünkbe. Ezzel szemben a <i>Kili</i> és a <i>Fili</i> meglepően dallamos, lágy hangzású.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ezt felismerve páran kijelentették, hogy a testvérpár neve minden, csak nem törpös. Nem álltak meg ennyinél, és egyenesen tündeszerűnek titulálták.</div>
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Igen, ott van a jogosnak tűnő ellenérv, miszerint a tündék és a törpök utálják egymást, kvázi lehetetlen, hogy bármilyen romantikus kapcsolat kialakuljon közöttük, és így tündenevet kapjon egy törp. Viszont egy aprócska <b>funfact</b> merészen integet a kánon háta mögül: <b>Thorin nagybátyja féltünde</b> volt.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Tehát a testvérpárnak tündés neve volt, és ott motoszkálhat az agyunk hátsó zugában, hogy <i>talán </i>a Szépek Népéből való volt az apjuk<i>. </i><br />
<i>"</i>Egy név nem bizonyít semmit", verheti most az asztalt az ellentábor.<br />
Tegyük fel, hogy nem bizonyít semmit. Tegyük fel, és most próbáljuk megmagyarázni, hogy ha Dísnek valóban egy jóravaló törp párja volt, aki büszkén, csatában halt meg, miért nem tudja senki a nevét? <i>Senki </i>az égadta világon.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Egy törpöt nem lett volna oka titkolni; egy tündét igen.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az A) teória szerint Dís szerelmes lett egy tündébe, majd megszülettek gyermekeik, Fili és Kili.</div>
<div style="text-align: justify;">
Míg Fili megtartotta törpökre jellemző kinézetét (pl. hosszú, görbe orr; dús, bár rövid szakáll; húsos fülek; zömök testalkat), párhuzamot mutatott a tündék halkszavúságával és türelmével. Kilinél ellenkező a helyzet: ő hangoskodó, forrófejű, meggondolatlan, mint a törpök általában, arcszőrzete viszont ritkás, keskeny arca és hegyes álla van, valamint hegylakó népére nem jellemző módon jól bánik az íjjal. </div>
<div style="text-align: justify;">
Thorin tudomást szerzett arról, hogy egy <i>tünde</i> hagyta magára hagyta a húgát, és ez szította gyűlöletét az egész faj irányába.</div>
<b><u><br /></u></b>
<b><u>Az elmélet:</u></b><br />
<div style="text-align: justify;">
Fili és Kili féltündék.</div>
<br />
<b><u>Ellenérv:</u></b><br />
<div style="text-align: justify;">
Tolkien törpöt jelölt meg apaként, és a Hobbit c. könyvében egyetlen szóval sem utalt arra, hogy a testvérpár kevesebb törpökre jellemző külső vagy belső tulajdonsággal bírna. A filmszereplők kinézete viszont Peter Jackson rendező elképzelése alapján valósult meg, akinek rengeteg jegyzet, levéltöredék és utalás állt rendelkezésére a karakterek kialakításához, melyek a Hobbit (~ A babó) megírása előtt nem léteztek.</div>
<br />
<br />
<h3 style="text-align: center;">
<b>B) verzió</b></h3>
<div style="text-align: justify;">
Egyes forrásokban utalnak arra, hogy Thrór fiának, Thráinnak volt egy afférja Bakacsinerdőben. Így született a félvér Thorin és Dís, akik az elképzelés szerint valójában ikrek. A teória szerint az egykori Thróron és Thráinon kívül csak Thranduil tudta, hogy ki Thorin igazi anyja, aki nem más, mint Tauriel.</div>
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<div style="text-align: justify;">
"<i>Why do I think Tauriel is Thorin's mother? No reason, really, except to give a deep dramatic irony to the rumored romance between her and Kili in the next film. See, she doesn't know what happened to her children after they were taken from her. Thranduil spirited them out of his kingdom and they were never spoken of again. So when Kili comes around, he reminds her of his grandfather Thrain, whom she loved so many years ago, and so she begins to flirt with Kili.</i>" ~<a href="https://www.reddit.com/user/NonSequiturEdit" target="_blank"> NonSequitur</a></div>
</blockquote>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Thrór nem akarta, hogy féltünde kerüljön a trónra, ezért parancsba adta a fiának, hogy nemzzen még egy gyermeket ("lehetőleg fiút, ha nem túl nagy kérés"). Thráin és felesége tehát Frerinnel ajándékozta meg Erebort, aki annak ellenére, hogy csak másodszülött fiúgyermek volt, Thrór közbenjárásával a trónra kerülhetett volna, ha nem veszti életét az azanulbizari csatában.</div>
<div style="text-align: justify;">
Díst csúfnak találták a törpök: magas volt, vékony, és nem rendelkezett arcszőrzettel. Azonban kinek a pap, kinek a papné, mint tudjuk; a nőbe szerelmes lett egy ember, és Dís életet adott két gyermeknek. A férfi meghalt, ezután az asszony Thorinhoz ment a kisfiaival.</div>
<b><u></u></b><br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEQHLaxTkiS75Hvyqyuhyphenhyphen1-ImEJl5SBfzPCnD5fu9Jh1eTDI6QewUztZxKIYT3IJoL47DCzz9fgGziraaNzo8dYjPXxoqQTFGWSNfD-13UJO3cwuLITXVWDyPHBjhus9y5i8emzBWaYNH-/s1600/kili.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEQHLaxTkiS75Hvyqyuhyphenhyphen1-ImEJl5SBfzPCnD5fu9Jh1eTDI6QewUztZxKIYT3IJoL47DCzz9fgGziraaNzo8dYjPXxoqQTFGWSNfD-13UJO3cwuLITXVWDyPHBjhus9y5i8emzBWaYNH-/s320/kili.jpg" width="320" /></a><b><u>Az elmélet:</u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
Dís és Thorin féltündék, Frerin volt egyedül teljes mértékben törp, Kili és Fili ereiben egyaránt csörgedezett tünde-, törp- és embervér.</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><u>Ellenérv:</u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
Ez a teória még kevésbé támaszkodik az eredeti könyvre, mint az A) verzió. Tauriel létjogosultsága megkérdőjelezhető, így az egész indoklás instabil lábakon áll.</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
Ugyanakkor érdekes elképzelés, és mivel Tolkien semmit sem árult el a Durinok múltjáról (az évszámoktól eltekintve), akár ésszerű is lehet.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br /></div>
</div>
<h3 style="text-align: center;">
</h3>
<h3 style="text-align: center;">
</h3>
<h3 style="text-align: center;">
</h3>
<h3 style="text-align: center;">
</h3>
<h3 style="text-align: center;">
</h3>
<h3 style="text-align: center;">
</h3>
<h3 style="text-align: center;">
C) verzió</h3>
<div style="text-align: justify;">
Nagyban hasonlít az A) verzióhoz. Abból indul ki, hogy mivel Thorin nem rendelkezik a tündékre jellemző tulajdonságokkal (mint amik a Kili és Fili tündeségét alátámasztó bekezdésben kerültek felsorolásra), így ő vélhetően félig ember, magasságát és arcvonásait tekintve.</div>
<br />
<b><u>Az elmélet:</u></b><br />
<div style="text-align: justify;">
Thorin félig ember, Dís és Frerin teljes mértékben törpök. Fili és Kili félig tündék, félig törpök. Ez elképzelhetőbb az A) verziónál, mivel a Tolkientól származó jegyzetek is alátámasztják, hogy a törpök jó kapcsolatot ápoltak az emberekkel, és gyakorta találkoztak.</div>
<br />
<b><u>Ellenérv:</u></b><br />
<div style="text-align: justify;">
Ez a teória nem magyarázza meg, hogy miért gyűlöli egymást ennyire Thranduil és Thorin. Így továbbra is megmarad egy fekete folt a történet kapcsán.</div>
<br />
<br />
<h3 style="text-align: center;">
D) verzió</h3>
<div style="text-align: justify;">
A törpök csak egyszer lesznek szerelmesek egész életükben, akkor viszont nemre, korra, fajra való tekintet nélkül. Az elképzelés szerint Kili és Fili Dís és Thorin gyermekei.</div>
<div style="text-align: justify;">
A teória hívei ezzel támasztják alá a három férfi közt lévő bensőséges kapcsolatot.</div>
<br />
<b><u>Az elmélet:</u></b><br />
Thorin és Dís gyermekei Kili és Fili, mind a négyen teljes mértékben törpök.<br />
<br />
<b><u>Ellenérv:</u></b><br />
<div style="text-align: justify;">
Így nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy a testvérpár, valamint Thorin miért nem mutatnak külső jegyeikben jelentős hasonlóságot a többi törppel. Ráadásul ha valóban ez lenne a helyzet, az említett "bensőséges kapcsolatnak" is szorosabbnak kéne lennie.</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: start;"><br /></span>
<span style="text-align: start;"><br /></span><span style="text-align: start;"><br />Hogy ki melyik teóriában hisz, ízlés kérdése, mert Tolkien nem adott semmilyen kapaszkodót ezzel kapcsolatban. Szerencsére a fanok, olvasók mindig készen állnak arra, hogy elméletek gyártsanak olyan dolgokról, amiről az író elfelejtett, vagy egyáltalán nem akart.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: center;">
<b>~*~</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Ti melyik verziót tartjátok elképzelhetőnek?</b></div>
<b><br /></b>
<b><br /></b>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: right;">
<br />
<br /></div>
</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: start;">
<div style="text-align: right;">
</div>
</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: right;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="text-align: start;">BaO2 lélekhasítóan témába vágó novellafüzére</span><span style="text-align: start;">:</span><span style="text-align: right;"> </span><i style="text-align: right;"><b><a href="http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=124169" target="_blank">Változatok apára</a></b></i></div>
<div style="text-align: right;">
Források: <a href="https://www.reddit.com/r/FanTheories/comments/1dcyw2/why_thorin_fili_kili_dont_look_very_dwarvish_in/" target="_blank">♥</a> <a href="http://the-souffle-boy.tumblr.com/post/39170667084/fili-and-kili-are-half-dwarfhalf-elf-twins-born" target="_blank">♥</a> <a href="http://lotr.wikia.com/wiki/F%C3%ADli_and_K%C3%ADli" target="_blank">♥</a> <a href="http://thorinoakenshield.net/2012/12/18/in-defense-of-fili-kili-and-thorin-oakenshield-an-appreciation-beyond-hot-dwarves/" target="_blank">♥</a></div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: right;">
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: left;">
<span style="text-align: start;"></span></div>
</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: start;">
<div style="text-align: right;">
</div>
</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05558230961319033591noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6760969138911463656.post-77594982721526876902015-10-25T07:21:00.001-07:002015-11-18T14:53:19.881-08:00Sziklasír<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6CVrGKlvFOVipl4PD4RSpVrGzWJ2fZqYA7MV-DVaRue96pUkgHfV4bUSiU2Jd0ILUHUmaQ2GvNHGcTkn-TFnDvlZpwzsHy79Cb5hzztaDpPRJfi2o30is0cjiuhmN0D1VZefZPXK56Med/s1600/sziklas%25C3%25ADr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6CVrGKlvFOVipl4PD4RSpVrGzWJ2fZqYA7MV-DVaRue96pUkgHfV4bUSiU2Jd0ILUHUmaQ2GvNHGcTkn-TFnDvlZpwzsHy79Cb5hzztaDpPRJfi2o30is0cjiuhmN0D1VZefZPXK56Med/s320/sziklas%25C3%25ADr.jpg" width="320" /></a></div>
Thorin megpróbált gondoskodni a szerettei jövőjéről, azonban ez szemernyit sem enyhíti a fájdalmat, amit a halála okozott nekik. <a href="https://www.youtube.com/watch?v=U8zXLQCx5gw" target="_blank">♫</a><br />
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 107%;">∆</span> Thorin/Bilbó, Dwalin/Dís<br />
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 107%;">∆</span> pre-slash, angst, dráma<br />
<span style="font-family: "calibri" , sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 107%;">∆</span> Hobbit, egyperces<br />
♥ Szeretettel ajánlom <a href="http://fanfic.hu/merengo/viewuser.php?uid=16062" target="_blank"><b><i>Alavel</i></b></a>nek, aki nélkül eszembe sem jutott volna ilyesmit írni.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><b><u><br /></u></b></span>
<span style="font-size: large;"><b><u>Sziklasír</u></b></span></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Dís nevetett.</div>
<div style="text-align: justify;">
Mosolyogva, elfehéredő ujjakkal kapaszkodott a koporsóba, <i>a fiaim</i>, gondolta, </div>
<div style="text-align: justify;">
<i>(az életem,)</i></div>
<div style="text-align: justify;">
és görcsösen, kifulladva nevetett, nevetett,</div>
<div style="text-align: justify;">
nevetett.</div>
<div style="text-align: justify;">
Remegő lábbal állt a ravatal mellett, egész testében rázta a zokogás. A hajába túrt, a sötét tincsek ziláltan szabadultak ki a komoly fonatból. Óvatos aranygyöngyök hulltak belőle a földre; és Dís </div>
<div style="text-align: justify;">
nevetett.</div>
<div style="text-align: justify;">
Tenyerébe temette az arcát, begörbített karom-ujjakkal a bőrébe mart, körmeivel vért könnyező félholdakat vésett.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Dís lecsúszott a kőpadlóra, </div>
<div style="text-align: justify;">
és sírt, </div>
<div style="text-align: justify;">
és nevetett.</div>
<div style="text-align: justify;">
Kacagva, könnyek közt fuldokolt. Egyedüli élőként gyászolt a végtelen teremben, de némán követte tettét az összes ősi, kőbe zárt halott.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
<i>Fili, Kili, és ó, Thorin…</i></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Dís nevetett.</div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
~*~</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A tenyerébe zárta az apró termést – tölgyfa makkja, <i>ültesd el</i> – és szorította, szorította, mintha az élete múlt volna rajta. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>„Térj vissza a könyveidhez és a karosszékedhez!”</i> </div>
<div style="text-align: justify;">
Utasította őt. Azt akarta, tudja, mit kell tennie. </div>
<div style="text-align: justify;">
Előre tervezett, mint mindig; vigyázott rá, mint mindig.</div>
<div style="text-align: justify;">
<i>(---soha többé---)</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Ő volt az én…</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Sose-szavak, soha-társak, semmi-helyek.</div>
<div style="text-align: justify;">
Csak a makk maradt, héja mögé elképzelt mindennapokat zárt a múlt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>„Ültesd el a fáidat, nézd, ahogy nőnek!” </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Bilbó ráborult a ravatalra, óvón, féltőn takarva a sziklahideg arcot.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Thorin – suttogta, de a sírástól elcsuklott a hangja. Nem érdekelte már, ki látja; megragadta a jeges kezet, és szorította, szorította.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
~*~</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Dwalin lépte csend a zajban.</div>
<div>
Előtte az alak; görnyedt váll és lehajtott fej, és ha jól megnézed,</div>
<div>
<i>(figyelj,)</i></div>
<div>
ott van minden jel, ami üzeni, ordítja: tébolytól remeg Dís ajka.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Dwalin lépte óvatos a vad, őrült zokogásban, ami visszhangzik, kúszik a falakon.</div>
<div>
Viaszkönnyek Dís körül mindenütt; Dwalin mellé lép, vigyázva,</div>
<div>
<i>(figyelj,)</i></div>
<div>
és nézi a nőt, </div>
<div>
és nézi </div>
<div>
a </div>
<div>
sírt.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Thorin teste kőbe faragva, márványba, melyet nem áll se idő, se hegyomlás, se lángba boruló őrült látomás.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Tenyere meggondolatlanul simul az asszony vállára, aki összerezzen, mint a felriasztott, űzött vad, és Dwalin </div>
<div>
<i>(f i g y e l j)</i></div>
<div>
erős kezével, biztos kezével lassan átkarolja.</div>
<div>
<i><br /></i></div>
<div>
<i>„Figyelj rá, őrizd az álmát.”</i></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05558230961319033591noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6760969138911463656.post-46507371926756239422015-09-13T03:56:00.001-07:002015-10-27T02:22:39.497-07:00Arkenszív<div style="margin-bottom: 14px; padding: 0px; text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg895lyk8ByB1SZ96NyYvnon4RRibm3zlZPMDCpBiVR6Tb0Wdkcc6T6lVul4qsj8rsSz-yMtsevVMfJ1FCgmCyGckYtkaauOja8VVgQX2vJqBhqpEZDd9g41kgNDmfzhCW2DZkt7z1Q1Ekq/s1600/arkensz%25C3%25ADv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="319" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg895lyk8ByB1SZ96NyYvnon4RRibm3zlZPMDCpBiVR6Tb0Wdkcc6T6lVul4qsj8rsSz-yMtsevVMfJ1FCgmCyGckYtkaauOja8VVgQX2vJqBhqpEZDd9g41kgNDmfzhCW2DZkt7z1Q1Ekq/s320/arkensz%25C3%25ADv.jpg" width="320" /></a></div>
Thrór azt hiszi, hogy a másvilágon majd békén hagyják, azonban ez hiú ábránd marad. Az egykori uralkodó szembesül múltbéli tetteivel, és megismeri azok valódi súlyát, de akad egy aprócska probléma: túl késő van ahhoz, hogy megbocsátást nyerjen. <a href="https://www.youtube.com/watch?v=0ytOBwiYIus" target="_blank">♫</a><br />
<span style="font-family: Calibri, sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 107%;">∆</span> angst, AU, dráma<br />
<span style="font-family: Calibri, sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 107%;">∆</span> Hobbit, novella<br />
<a name='more'></a><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans;"><span style="line-height: 14px;"><span style="font-size: large;"><b><u>Arkenszív</u></b></span></span></span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;"><i>Urald a teret.</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Ez a bizonyos tér egy végtelenbe nyúló csarnokot jelentett, melynek üvegkupolája a fehéren és hidegen fénylő csillagokat súrolta, és aminek padlója egymáshoz illeszkedő sárkányfogakból állt. Biztos voltam benne, hogy sárkányfogak – mondhatni, a nyakamat tettem volna rá –, hiszen láttam már ilyesmit közvetlen közelről. A teremben ülők többsége megítélésem szerint ezt nem mondhatta volna el magáról, mert hiányzott a szemükből a <i>félelem</i>. Márpedig a sárkányfogak látványától még a legbátrabbaknak is inába száll a bátorsága, nemhogy az ilyen kopott, rozoga öregeknek, fogatlan csecsemőknek és sebhelyes, nyúzott arcú fiataloknak, a csonka testű harcosokról nem is beszélve, akik elszórva üldögéltek a teremben.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Jól megfigyeltem őket, mivel kötelességemnek éreztem annak a tudásnak a megszerzését, amit a jelenlévők arca rejtett. Tudtam az izmaik játékából, melyikük hízelkedő és hazug, ki vakmerő, hűséges, s ki követi a vezérét kérdés és ellenkezés nélkül. Nyitott könyvek voltak, és olvasásukkal jól elütöttem az időt. Ezt nem is bántam, mivel szinte egy örökkévalóságig várakoztattak.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Uraltam a teret. Ismertem a részeit, tehát ismertem a teljességét is, és amit ismersz, azt uralod. Amit uralsz, afelett szabadon rendelkezhetsz; ezt jelenti királynak lenni. Ez nagy felelősséggel jár, és több korláttal, mint azt bárki is gondolná, ki nem cipeli hátán e nemes terhet.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Thrór – visszhangozták nevemet a márványfalak. Bár senki nem mondta, tisztában voltam vele, hogy merre kell mennem, így céltudatosan átvágtam a földön lévők közt. Karomat lehúzta az Arkenkő mázsás súlya.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Ez volt az én kincsem, ezt hoztam magammal, a drágát, a csillagragyogásút, a hatalom jelképét. Nem én választottam, ő választott engem, hiszen mikor felébredtem mély álmomból, már a markomban pihent. Olyan volt, akár egy szív: lüktetve simult a tenyerembe, és a hűvös, átlátszó kőréteg alatt pulzálva ragyogtak a fények.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Ujjaimat az Arkenkőre szorítottam, mert</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;"><i>(az enyém, csakis az enyém)</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">félő volt, hogy ellopják tőlem. A többiek vélhetően szemet vetettek a kincsemre, elvégre nekik mijük volt? Virágok, kavicsok, hajtincsek, fogak, apró ékszerek kandikáltak ki bütykeik közül, értéktelen ócskaságok. Biztosra vettem, hogy mindjüknek az kell, ami az enyém. Nem bízhattam senkiben.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Nevem újra felcsendült hosszú, elnyújtott, követelődző ó-val, morgó r-rel, és csak pattogott, egyre sebesebben pattogott a falakon, de nem halkuló visszhangként, hanem minden alkalommal élesebben és türelmetlenebbül.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>Egy királyt nem siettethet senki</i>, gondoltam.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Makacsul megálltam, és a hívásra fittyet hányva nem moccantam. <i>Miért akarják, hogy odamenjek egyáltalán, ha már halott vagyok? Egy halottnak joga van azt csinálnia, amit akar, pláne egy királynak.</i> Ismét feldübörgött a nevem, fenyegetően és figyelmeztetően, aztán a hangot mintha elvágták volna. Csend lett, mélységes csend. Hátrapillantottam a vállam felett, a várakozó népeket kerestem a pillantásommal. Engem néztek. Mindenki engem bámult visszafojtott lélegzettel, moccanatlanul. Igyekeztem méltóságteljesen rájuk emelni a tekintetemet, nem egy gyermek dacával. Hogy sikerrel jártam-e? Efelől kétségem sem volt. Egy uralkodónak a vérében vannak a nemes mozdulatok, melyek tiszteletet parancsolnak a kétellyel teli szívűekben is.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Dohos földszag csapta meg az orromat. <i>Mi ez?</i> Zavartan forgattam a fejem, de a már-már rémítően szoborszerű sokaságon kívül semmit sem láttam. <i>Talán alattuk lehel nyirkos szagot a talaj, és ezért nem veszem észre az esetleges repedéseket. Várjunk csak… </i>a lábam alatt kemény, apró csattogásokkal hullámoztak a fogak, majd körkörösen süllyedni kezdtek a közelemben. Még kiáltani se volt időm, nemhogy kapálózni, és az örvény máris magával rántott a sötétségbe. Zuhantam: szédítő magasságból, lehetetlenül hosszú ideig, csontok, fogak és földgöröngyök társaságában, tehetetlenül. A palástom lobogott mögöttem, majd mikor elkezdtem forogni a levegőben, körém tekeredett, és fullasztó gubóba zárt. Küzdöttem a levegőért majd’ háromszáz éves testem minden erejével, de hiába. Egy szemvillanásnyi idő múlva elragadott a jelentől a bársonyos ájulás.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">*</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Esőben ébredtem. Bőrömet dobolva ostromolták a vízcseppek, szakállam nyirkosan tapadt a nyakamra, hurokként körbefonva azt. Az orromba kúszó sárszag biztosított arról, hogy ez nem álom, hanem valóság. <i>Illetve... a villám vágjon ebbe az egészbe, halott vagyok, semmi sem valóságos!</i> De mégis, a föld illata olyan igazinak tűnt, olyan élettel teli volt, hogy nem mellőzhettem, nem foghattam rá, hogy csak az elmém űz velem gonosz játékot.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>Higgy a földnek, fiam, mert az sosem ver át</i>, mondta mindig az apám.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Igen, én hittem neki. Kötelességem volt, hiszen a Hegy gyermeke vagyok, és az őseinek mindenki szeretettel tartozik. Vad, vak, hittől duzzadó szeretettel, melyet nem mételyez meg sem erő, sem hatalom,</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;"><i>(sem igazság, sem józan ész,)</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">sem arany.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Ujjaimat a meleg, nyálkás sárba fúrtam. Valódi volt, annak kellett lennie, mert ezt akartam, erre vágytam, hogy ezen az átokverte másvilágon végre valami igazi legyen.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– A valóságot akarod látni? – szólt egy mély hang a hátam mögül. Az éjsötét leplekbe burkolózó alak megkerült, és a kezét nyújtotta felém. Ellöktem magamtól a tenyerét, mert nem kellett a segítsége, és morogva felálltam.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Ezen a helyen semmi sem lehet valóságos – vetettem oda. – Halott vagyok. Nem látod?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Sokáig azt hitted, hogy érted, mi zajlik körülötted – folytatta az idegen zavartalanul –, de meglásd, amikor az élet szürke esőfüggönye felgördül, és minden ezüstös tükörré válik, eléd tárul az igazság. Nézd csak!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Követtem a tekintetemmel távolba mutató ujját, és láttam, ahogy a szikrázó cseppeken átragyog a napfény. A mennydörgés abbamaradt, és az eső békésen, csendesen elállt.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Mikor elém tárult a látvány, örültem, hogy meglepettségemben elnyíló szám a bajuszom takarásában nem látható.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">A nedves földön lévő tócsák visszaverték a fényt, és vakítóan, vörösen ragyogtak, akárha ezernyi piros szem nyílt volna ki a sárban, és bámult volna az alkonylila égre. Liliomillatot hordozott a kora esti szellő, és egészen elbódított. Alig tudtam magamról lerázni a gondtalan kábaság érzését, ami úgy telepedett meg a szívemen, akár a rozsda a rég használt szerszámokon.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Rémülten szorítottam magamhoz az Arkenkövet, mert nem értettem, hogy ha a föld alatt vagyunk, mégis hogyan láthatom a napot. <i>Miféle sötét mágia ez?</i> A szélről nem is beszélve.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem varázslat, barátom. – Az utolsó szó hallatán felvontam a szemöldökömet. – A halál csak egy másik ösvény, melyre mind rálépünk, és az, hogy hová érünk utunk végén, egyedül rajtunk áll.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Azt mondod, hogy ez a halál? – Önkéntelenül megérintettem a nyakamon lévő sebet. Levágták a fejemet. Megöltek, és csak az vigasztal, hogy csatában estem el, és nem öregen, gyengén és egyedül haltam meg, egy selymes párnakupac közepén. <i>Igen, az apám minden bizonnyal büszke lenne rám, amiért nem hoztam szégyent a törpök becsületére.</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Hogy ez a halál? Ó, nem, ez nem végleges. Attól még igencsak távol vagy, barátom. Ahhoz, hogy magába fogadjanak téged a Béke Csarnokai, először le kell rónod a tartozásodat. Ehhez azonban tudnod kell, hogy mivel tartozol. Kövess!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Én király vagyok, nem holmi kutya, ami bárki parancsának csaholva engedelmeskedik!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Itt semmi sem vagy, csak egy csupasz lélek, mely az élet maskarájába öltözött. Korona, kard, páncél… mindezek múlandóak, poros göncök. – Rám fújt, mire fegyverzetem porfelhővé oszlott. Ugyanígy tett uralkodói ékességem, a koronám is, csak az Arkenkő és a palást maradt nálam. Éktelen haragra gerjedtem, a düh végigcikázott a gerincemen, és ökölbe szorított kezeimben összpontosult. Ütni akartam.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Hogy merészelsz megfosztani a koronámtól, te hazug szemfényvesztő?! Tudod, ki vagyok? Erebor királyát próbálod átejteni, csaló gazember, sarlatán, tolvaj! Add vissza, ami az enyém!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Csak az emlékeidet birtoklod teljes mértékben. – Higgadt hangja még nagyobb indulatot szított bennem. Most már igen kevés választott el attól, hogy erővel vegyem vissza tőle, ami az</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;"><i>(enyém, csak és kizárólag az enyém, fényességem, koronám, díszem, az ENYÉM)</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">én jogos tulajdonom.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Mutatok neked valamit, barátom. Kérlek, nézz bele a víz tükrébe – húzott oda az egyik tócsához, nem törődve ellenállásommal –, és mondd el, mit látsz!</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Add vissza a koronámat! – kötöttem az ebet a karóhoz, miközben összébb húztam magamon bordó palástomat.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Ha igazi király vagy, nincs szükséged rá – mondta –, és megteszed, amit kérek. Talán félsz attól, amit látni fogsz? Félsz az igazságtól?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Dáin fia nem fél semmitől – feleltem megfeszülő állkapoccsal. Gyanakodva közelebb araszoltam a tócsához. <i>Mi van, ha mérgezett? Ez az idegen akár bele is lökhet, és vízbe fojthat. Gyűlölöm a vizet. Ez is milyen zavaros, és mennyire homályos! Nem látni benne semmit, csak a kavargó sarat, és a…</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">~~~</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Miattad halt meg! – ordítja egy szakállas, dülöngélő alak a bölcsőnek.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Vér a földön, magzatvíz kesernyés-édes szaga a levegőben, kés az asztalon, üresen kongó dézsa felborulva a márványon.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">A férfi a kés után kap, de megcsúszik a rozsdavörös pocsolyában, és a falnak esik. A fejét fogja, káromkodik, a baba</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;"><i>(Thráin?)</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">ráncos arca megfeszül, miközben ordít.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Lábdobogások, talán a folyosóról érkeznek. Kopognak, nyitnák az ajtót, de zárva van.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Ő zárta be, biztosan ő zárta be, a férfi, aki most fájós homlokára szorított kézzel a kés felé botladozik. A törp káromkodik, a gyerek sír.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Megölted a feleségemet! – Felé csap, a penge éléről visszaverődik a gyertyafény a falakra, és áldozati táncot jár a hideg köveken.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Elvéti, az asztalba vágja a kést. Kirántja, újra döf. Már közelebb jár, most a párnát találja el, tollpihék reppenek a magasba, fehéren keringnek, majd alászállnak a gyermek mezítelen testére.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Thrór! Thrór! – Grór az, a testvér, a mindig-jó, a hűséges. A férfi nem akarja meghallani őt. Csak</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;"><i>(felvágni elmetszeni elégetni megölni megölni MEGÖLNI)</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">végezni akar a gyilkossal, a felesége gyilkosával.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Bosszúállás ez, semmi több.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Reccsen az ajtó, szilánkosra törik a fát, <i>jönnek</i>, meg akarják akadályozni, hogy kárt tegyen a gyerekben. Az ő gyereke. Valahol mélyen tudja ezt, de nem érdekli. Megölte… nem érdekli, mert megölte.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Újra lecsap, a kés hasít, az apró ágy széle ropogva leválik. Elvétette, megint.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Újra...</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">~~~</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Gyilkos – ordítottam. Két erős kéz fogta le a karomat, pedig én tombolni akartam, harcolni, küzdeni. Megölte a feleségemet.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>(GYILKOS.)</i></span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Nyugodj meg – csitított az alak, hangja halk volt és szomorú. Kitéptem magamat a szorításából, és a földre ülve az ölembe vontam az Arkenkövet, egyetlen kincsemet, és dajkálni kezdtem.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Miért mutattad ezt nekem? – kérdeztem rekedten. – Hazugság! Sosem akartam megölni a gyermeket, hiszen az én vérem.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Hiába próbálod becsapni magadat – ingatta a fejét –, te is tudod, hogy megtetted.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem. Mutass még a varázslatodból, hadd lássam, milyen mocskos rágalmakat zúdítasz rám. Gyerünk!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Válassz kedvedre – intett az ezernyi tavacska felé. Remegve felálltam, a térdem keserveset roppant, mikor kiegyenesedtem. A legközelebbi szikrázó víztükörhöz bicegtem, és belebámultam. Láttam benne a saját arcomat: üveges szemekkel, remegő ajkakkal néztem a semmit.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>(Megölte a feleségemet. Megszületett, és ezzel megölte.)</i></span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">A szakállam végéről egy vízcsepp hullott alá, melytől az eddig mozdulatlan felszín fodrozódni kezdett.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">~~~</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Két férfi áll egy bölcső mellett, oldalukon kard, vállukon prémek, leszaggatott láncú páncélingek.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Milyen csodás, nemde? – lép melléjük a törpnő, majd a csecsemő fölé hajol, aki kacagva nyúl a hölgy nyakából alácsüngő ékszer felé, és apró ujjait a medál köré zárja. Ragyogó, kék szeme és göndör, fekete haja van a gyermeknek, aki nem aznap látta meg a napvilágot, hanem már hónapokkal korábban. Thrór és Thráin szemében tompa ámulat: akkor látják először a gyermek Thorint.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>(De nem újszülött már, nem, nem, nem. Csatából tértünk vissza, nem láttuk, ahogy születik, és Thráin bütykei az összeszorított öklén emiatt fehérek, akár a feledés.)</i></span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Elmúlik minden: a diadal, a rang, a szeretet, de megmarad a vér. Ő a mi vérünk – cirógatja meg a törplány Thorin puha arcát, aki gügyögve a csuklója után kap.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Marad a vér, és az arany – mondja Thrór rekedten, majd a babát a hóna alatt fogva kiemeli a bölcsőből. Thráin csendesen, de feszülten figyeli, hogy mihez kezd az apja a gyermekével. Fél szemében sötéten kavarog a fenyegetés, ahogy Thrórra bámul.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Uralkodni fogsz, és egy nap király leszel, mint én – suttogja az unokájának. – Tengernyi kincsed lesz, ígérem. Igazán büszke leszel majd a birodalomra, amit rád hagyok. Te királynak születtél – mondja jelentőségteljesen, és ekkor Thráin elkapja róla a tekintetét. A csecsemő visszakerül a bölcsőbe, és Thrór eltávolodik tőlük, de még hallani, ahogy azt suttogja: – Benned van minden reménységem, Thorin. Légy olyan gyermek, amilyet én is kívántam magamnak. Légy olyan, és akkor Erebor népe a lábaid előtt fog heverni, és akár a sírba is követ. És sose feledd, hogy elmúlik minden, de örökké él az arany és a vér. Ezt ne feledd el.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">~~~</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Meglep, hogy az igazságot látom a mágiádban. Ez valóban így történt.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Az előző látomásod is hűen tükrözte a múltat, bár túl vak vagy, hogy észrevedd a rejtett titkokat.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem próbáltam megölni a gyermeket! – kiáltottam fel. – Ellenben ő megölte a szerelmemet.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem a fiad tette. Sosem figyeltél a feleségedre, így nem csodálkozom, hogy nem vetted észre a lábán végigfutó sebet. Mérgezett pengével vágták meg, de ő bekötözte, a szoknya redőinek homályába rejtette, és sosem fedte fel, hogy hol szerezte a sérülést. Te sem tudod, igaz? Az asszonyod elutazott Keletre, azt mondta, egy távoli rokonával találkozik, de ez nem így volt…</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Hazugság!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– …Előled keresett békét, méghozzá más férfi karjaiban. A sors különös fintora, hogy a légyottra épp Dol Goldur közelében került sor, ahol…</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Elég, nem akarom hallani! Szavaid fröcsögnek a gonoszságtól. – Az árnyék sötét beszéde elől menekülvén sietős léptekkel a következő pocsolyához mentem, és mivel nem voltam kíváncsi a hazugságaira, a víz alá nyomtam a fejemet.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>Nem lehet igaz, amit mond. A Kincsem sosem tett volna ilyet, soha. Ő szeretett. Szeretett, a trónra esküszöm, hogy szeretett!</i></span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">~~~</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Szakállas férfi bolyong az aranykupacok között, szemében lázas fénnyel lobog az arany iránti vágy. Serlegek, kupák, ékkövek, drágaságok, láncok, selymek hevernek körülötte mindenfelé, lépni sem lehet a rengeteg kincstől, ő is átgázol rajtuk, léptei nyomán pendülve omlanak egymásra az érmék.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem elég, nem elég – motyogja lázasan, ráncos ujjai közt egy arany foglalatú rubintot forgat. </span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Csoszogás hallatszik, bőrcipős gyermeklábak zaja, és három apró törp rohan be a kincstár kitárt ajtaján az óriási terembe. Zavartan néznek körbe, mintha nem tudnák, hogy hová csöppentek, de gyermekek lévén hamar rájönnek, hogy mivel foglalhatnák el magukat. A legkisebb közülük fejdíszt talál magának, próbálgatja, és mikor megszúrja vele a fejbőrét, a száját összeszorítva, halkan duzzogva eldobja. A cingár lányka rövid hezitálás után a diadém után szalad, lábai alatt csilingel az arany.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Az egyik kisfiú elmélyülten építi a várát a szögletesre csiszolt zafírokból, komoly, sovány arcát beragyogja az elmélyült figyelem. Már majdnem kész az erőd, az utolsó zafírt akarja elhelyezni a bástya tetején, mikor <i>bumm</i>, a semmiből egyszer csak előtűnik egy ökölnyi vérkő, és belecsapódik a várba.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Megtámadott téged a sárkányom, megtámadott a sárkányom! – kurjantja a másik fiú egy aranykupac mögül. Frerin csibész vigyora azonnal lelohad, mikor valaki, egy nagy és erős valaki a gallérjánál fogva fölemeli a földről.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Hajigálod a kincsemet?! – rivall rá Thrór.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem, én nem... – Be sem tudja fejezni, már repül, át a kupacon az aranytól csillogó padlóig, mely egyre közeledik és közeledik az arcához. A kezét csak félig tartja maga elé, hogy tompítsa az esést.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Mindössze egy szemvillanásnyi ideje van, míg azt nyögi, hogy "<i>nagyapa</i>", aztán belecsapódik a márványba. Hallani az észvesztő reccsenést, ahogy eltörik az orra, és a hang egyszerre hideglelős és megnyugtató, hiszen csak az orra tört el</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;"><i>(nem a nyaka)</i>,</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">és ebben mindenki borzasztóan biztos. Valahol mélyen mégis ott motoszkálhat a kétely Thrórban, mert a gyerekhez rohan, "<i>nincs semmi baj"</i>, mondja, "<i>csak elestél</i>".</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Ne nyavalyogj – förmed rá, majd durván felrántja a gyereket a földről. Mikor Frerin könnyei elmázolják az orrából patakzó vért, már-már kétségbeesetten szaggat le a palástjából egy darabot, a kezébe nyomja, azt hajtogatja: "<i>itt van, tessék</i>", de mikor a gyerek nem fogadja el, csak kitartóan zokog, akkor Thrór dühbe gurul.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Vidd a gyengélkedőre! – kiáltja Dísnek, aki eldobja a fejdíszt, és remegve a bátyjához szalad. Belekarol és eltűnnek, gyorsan, nesztelenül, mintha egymás árnyékai lennének.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Ketten maradnak a kincsekkel, az unoka, meg a nagyapa. A csönd kettéhasítja a termet, az egyik oldalon Thorin áll, a másik oldalon pedig ő, és mikor azt hiszi, hogy a gyermek nem fog megszólalni, mégis megteszi:</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Bántottad őt. – Csak két szó, mégis súlyosabbak, fenyegetőbbek bármely pörölynél a teremben. Nincs fegyver, mely kétélűbb és halálosabb a tudásnál.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– De, bántottad – ismétli meg a fiú vádlón, makacsul, sápadtan és ijedten.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nekem te ne mondd meg, mit csináltam – kiáltja Thrór, és a pofon, ami Thorin fehér arcán csattan, súlyos, nehéz, és vörös tenyérnyomot hagy. Azt várná, hogy a kölyök felkiált és elszalad, vagy sírni kezd, de nem: Thorin csak néz rá, és nem szól semmit. Valami különös bölcsesség ragyog a szemeiben, mintha azt üzenné a tekintetével, "<i>igen, beteg vagy</i>".</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Menj innen! Ezek az <i>én</i> kincseim. Takarodj! Az enyém, az enyém mind, az összes rohadt kincset <i>én</i> találtam, <i>én</i> szereztem, az enyémek. Az <i>enyémek</i>!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>(Ez nem én vagyok. Nem lehetek én.)</i></span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Nagyapa…</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Tűnj el a szemem elől. Éppen olyan vagy, mint az apád. Látni sem bírlak. Menj már! – kiáltja, de a gyerek nem moccan, nem csinál sem…</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">~~~</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">A tüdőmből kiszaladt minden levegő, és éles, szúró fájdalommal áramlott a helyére a víz. Kihúztam a vállaimat és hátravetettem magamat a fűben, de ez semmit nem használt. Bár a testem már kívül volt, a számban még mindig éreztem a pocsolya ízét. Rá sem döbbentem, hogy mi történt, míg az Idegen egy cuppanó hang kíséretében vissza nem helyezte a fejemet a nyakamra.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Ez lent maradt – jegyezte meg.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Azt hittem, hogy egy halottnak nem kell tartania az ilyesfajta incidensektől.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– A halál nem a vég, csak egy másik ösvény, melyre…</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Igen, ezt már említetted. Tehát ugyanúgy érzem a fájdalmat, mint életemben? Ne mondj semmit, tudom a választ. – Kimerülten négykézlábra küzdöttem magam, majd a fejemet a helyére szorítva köhögni kezdtem.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Továbbra is sarlatánnak gondolsz?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Igen. Főleg azért, amit Dol Goldurról mondtál.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Pedig igaz, és ezt te is elhiszed, csak nem akarod bevallani magadnak. Emlékszel, hogy az utazása után pár héttel a feleséged meghalt? A szülés végén, te így tudod, de valójában már közben elhagyta e világot.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Megmérgezték volna? – morgom kelletlenül. Az emlék a szívembe tép, és felszaggatja a sebeimet.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Valóban, de nem úgy, ahogy gondolod. A méreg egy pengéről származott, egy Morgul-tőrről.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Lehetetlen – ráztam meg a fejemet, ami a hirtelen mozdulattól lerepült a fejemről. Az Idegen készségesen visszahozta nekem, de nem éreztem hálát. Nem éreztem <i>semmit</i>.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem lehetetlen, tudod jól.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– De miért? Miért történt? És egyáltalán, miért mondod ezt el nekem? Miért kell a múlt mocskában turkálnom? Meghaltam, elég volt egyszer élni, köszönöm szépen. Király voltam. Rossz apa, de jó király – mondtam. A számban keserűek voltak a szavak. Az Idegen tűnődve babrálta fekete csuklyája szegélyét, aztán felpattant, és a kezét nyújtotta felém.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Gyere – kérte, én pedig rövid hezitálás után megragadtam a jobbját, és hagytam, hogy segítsen.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">*</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Ez az utolsó – mutatott a tavacskára. Több száz ugyanilyen pocsolyán voltam addigra túl, ezért csak kimerülten bólintottam. Az ég alja már sötétkékbe fordult, és puha, balzsamillatú lepedőként borult fölénk.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Ígéred? – kérdeztem. Könnyek marták a szememet, és fáradtnak éreztem magamat, most először, mióta idekerültem. Túl sok volt ez nekem; öreg, bütykös ujjaim is erőtlenül fonták körbe az Arkenkövet. Egy rozoga vénség voltam, egy királyság álomképével a háta mögött. Csak az Arkenkő emlékeztetett arra, amim volt, ami voltam; csak az maradt nekem. Az emlékeim tócsákba gyűlve terültek szét a hátam mögött, nem volt már semmim, csak ez az üres, hideg kő.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Ígérem.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">~~~</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">A csata utolsó percei dühösek, véresek és kétségbeesettek. Dühödtek a Hegy gyermekei, és dübörög a lábuk alatt a föld, ahogy a legvégső rohamra indulnak, élükön Thorinnal.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– A királyért! – Ordításuktól megreped az ég, elhalkulnak a felettük keringő madarak és rémület költözik az ellenség szívébe, mert <i>jönnek</i>, megállíthatatlanul, haragosan, a szikla legyőzhetetlen gyermekeiként.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Dühödtek a Hegy gyermekei, és kétségbeesett az ellenség, mikor körülzárják őket. A föld issza a fekete vért, amit a törpök kiontanak, és a varjak éhesen kárognak, mert tudják, őket ma nagy lakoma várja.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Ott harcol a törpherceg, a büszke: szemében lázas tűz ég, a bosszú vágya, és kardja pusztító, cikázó villanás csupán, gyorsabban jár, mint amit az ép ész diktál.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">Dühödtek a Hegy gyermekei, remeg a föld, amerre járnak, de a halál maradványain idővel fű sarjad és virág nő, mert az élet nem áll meg a népek vérében forrongó haragtól.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">De a düh... a düh halált követel, vért, szemekben kihunyó fényt és keserű pusztulást.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">~~~</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Nem mondtam ki, hogy büszke vagyok rá, de a szívemet majd’ szétfeszítette az érzés. Nem is büszkeség volt, hanem valami édesebb, fényesebb dolog, aminek nem ismertem a nevét.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Boldog vagy, barátom – mondta az Idegen komolyan.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Honnan tudod?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Érzem. – Értetlenül húzgáltam a szakállamat vidám nevetése hallatán. <i>Érzi? Valóban érzi?</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Ki vagy te pontosan?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– A kísérőd. Én gondoskodom róla, hogy eljuss ennek az útnak a végéig, és ha szükséges, átmenj az ott lévő kapun. A feladatom egyik felét sikeresen elvégeztem – intett a hátunk mögött lévő, párát sóhajtó tavacskákra –, a másik felét pedig csak te teheted meg.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Hogyan?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– A hajnallal új lehetőségek születnek. Ha úgy döntesz, hogy visszamész az élők közé, és kijavítod a hibáidat, az Aranykapun kell átmenned. Így érintetlen testet kapsz, és lehetőséget, hogy elvégezd azokat a teendőket, melyekre ebben az életben nem voltál képes.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– És ha nem megyek át a kapun? Ha itt akarok maradni veled?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Akkor kudarcot vallottam – hajtotta hátra a csuklyáját. Egy homályos, fekete, fiatal férfi arcát láttam magam előtt. Olyan volt, mintha csak egy árnyék volna, önmaga árnyéka. Ismerősnek tűnt, de tudtam, hogy sosem találkoztam vele ezelőtt. <i>Mintha egy álom lenne. Ha megpróbálnék hozzáérni, biztos szertefoszlana. Nem, az nem lehet, hiszen kihúzott a vízből, megfogtam a kezét…</i></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Te egy tünde vagy – döbbentem meg hegyes fülei láttán. </span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Te meg egy törp – kacagott rám –, de ez nem számít. Az életed során te javítottad ki az én hibáimat, és most rajtad a sor, hogy az utódodra hagyd a megoldást.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Kiválaszthatom én?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem – nevetett rám megint, mintha csak egy gyerek lennék, aki valami badarságot mondott –, de te is találkozol majd vele a földi útja végén, sőt: árnyékként mindig vele leszel.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– De mi van akkor, ha nem old meg semmit?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Azért leszel vele, hogy ilyen ne történjen.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Tehát csak át kell mennem az ajtón? – A hajnal sugaraiból ekkor egy arany színű, tündöklő kapu formálódott. Gyönyörű volt és hívogató.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Igen, barátom, de várj – ragadta meg a karomat –, ezt nem viheted magaddal.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Miért? – bámultam le az Arkenkőre, ami tompán felfénylett a tenyeremben. <i>De hiszen ez az enyém.</i> </span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Mert ez a szíved legszeretettebb kincse. Ha elviszed magaddal, vissza kell térnem az árnyékvilágba, veled együtt. Ezzel – bökte meg a követ – sosem juthatunk el a Béke Csarnokába. Kérlek!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nekem csak ez maradt – szorítottam magamhoz.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– A szívedben él a szeretteid emléke, ennél drágább kincs nem létezik.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Nem maradhatunk itt? Belefáradtam a küzdelmekbe.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Thrór! Nem akarsz bosszút állni a szerelmed gyilkosán? Az <i>igazin</i>. Egy Morgul-tőr okozta a vesztét, és az utódod képes végezni a tulajdonosával! Tudom, hogy igazságot akarsz tenni. Lépj hát át a kapun!</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– És ha nem sikerül?</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Sikerülni fog. Ha bízol az utódodban, bármi sikerülhet. Tárd ki a szíved, és bízz benne! – A kapuhoz léptem, és óvatosan belöktem az egyik ajtószárnyat. Ezen az oldalon világos, esőillatú hajnal terpeszkedett, a túloldalon pedig csak a hűvös sötétség várt.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>Király vagyok. A királyok nem félnek.</i></span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Összébb húztam magamon a palástomat, majd utoljára végigsimítottam a hüvelykujjammal az Arkenkövön. Ez több volt egyszerű kincsnél: benne ragyogott a hatalom.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><i>Ez tesz azzá, ami vagyok. Ha most elveszítem…</i></span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">– Tessék – nyomtam a barátom kezébe a követ. – A Csarnokban találkozunk.</span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Azzal beléptem a sötétségbe.</span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;">***</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">– Megszületett! Megszületett Théoden király unokahúga! </span></span><br />
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><br /></span></span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; line-height: 14px;"><b>A történet megtalálható <a href="http://lotr-hobbit-kihivas.blog.hu/2015/07/11/ix_tortenet#more7616302" target="_blank"><i>ezen</i></a> az oldalon, valamint <a href="http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=123270" target="_blank"><i>Merengőn</i></a> is.</b></span></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05558230961319033591noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6760969138911463656.post-75911843492457635652015-09-13T03:54:00.000-07:002015-10-26T08:49:43.809-07:00köszöntő<div style="margin-bottom: 14px; padding: 0px; text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjo9mobEiigFN1I1RNgcgeGeCOzp5Cm9QSOtoJNwIEjITIS-v_s8zX7umE_B6JuoACaP_8LdmPHFcKkPobILAHypXfFOO_nvfnHyy5cI3TS43c9K_TmXgyNT_Ft8xyCVf5S83fq0Fm020Xn/s1600/22548b569f5c9b7a75bab0b49867a00a841a78f6a0508e4749e031eff5cf0faf.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="239" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjo9mobEiigFN1I1RNgcgeGeCOzp5Cm9QSOtoJNwIEjITIS-v_s8zX7umE_B6JuoACaP_8LdmPHFcKkPobILAHypXfFOO_nvfnHyy5cI3TS43c9K_TmXgyNT_Ft8xyCVf5S83fq0Fm020Xn/s320/22548b569f5c9b7a75bab0b49867a00a841a78f6a0508e4749e031eff5cf0faf.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;"><br /></span>
<span style="line-height: 14px;">Szió! Gyere csak közelebb, ne félj, nem harapok (túl erősen). A kérdés a következő: milyen módon tudhatod meg, hogy hová keveredtél?</span><br />
<a name='more'></a><br />
<b>a)</b> a "Hogy hová keveredtél?" kezdetű szöveg elolvasásával<br />
<b>b)</b> a blog elolvasásával<br />
<br />
(Igen, mindkét megoldás helyes.)<br />
(Nem, nem vagyok teljesen hülye.)<br />
<br />
Befejezem az időhúzást, mert a történeteim már itt lökdösődnek mögöttem, hogy ők is kaphassanak egy picit az idődből, az életedből, belőled. Remélem, jól kijöttök majd egymással.<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<br />
Rosa Roblesk</div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05558230961319033591noreply@blogger.com0